Óvodai szünetek és egyéb info

Nyári nyitvatartási rend:

Összevont ügyelet:

2011.augusztus 1.-től – augusztus 26.-ig BÚZAVIRÁG ÓVODA „A” épület

2011. augusztus 22.-től – augusztus 26-ig PEREGI ÓVODA

2011. augusztus 1.-től – augusztus 26.-ig ÁPORKAI ÓVODA

NYITÁS:

2011. augusztus 29.

Új gyermekek fogadása: 2011. szeptember 5.

2011-2012-es nevelési év rendje:

Nevelési évünk időtartama: 2011. szeptember 1. – 2012. augusztus 31.

Új gyermekek fogadásának időpontja: 2011. szeptember 5-től.

Szünetek időtartama:

Őszi szünet: 2011. november 2-5.

Téli szünet: 2011. december 20- 2012. január 1.

Tavaszi szünet: 2012. április 5-9.

Utolsó tanítási nap: 2012. június 15.

Nevelés nélküli munkanapok felhasználása:

Óvodánk nyitva tartása:

Heti öt munkanapon 6.30 órától – 17 óráig.

A nyitva tartástól zárásig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel.

Nevelési évünk kiemelt pedagógiai feladata: ZENEI NEVELÉS

Az első pillanattól…
A zenei nevelés már újszülött korban elkezdődik. Erre minden édesanya az első pillanattól fogva képes. Kodály Zoltán ezt így fogalmazta meg: „Az anya nemcsak a testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi”. A gyermek zenei érdeklődésének elindítására az énekelgetés és az énekes játék a legjobb módszer. Az énekelgető édesanya, nagymama személyes játéka érzelmileg hat a gyermekre! Örül egy közös „Hopp, hopp katonának” vagy „Csíp, csíp csókának”, meghozza játékos kedvét egy „lovagoltató” vagy „höcögtető”, csitíthatjuk csendes alta­tóval, melyekre bőven találunk példát népi hagyományainkban. A zenei mondókák és „ölbeli játékok” fontos szerepet töltenek be az anya nyelvi (szókincs és artikuláció) és a testi (légzés, mozgáskoordináció) fejlesztésében is. A játék során a gyermek egészen közelről látja a felnőtt arcát és száját, így pontosan látja, hogyan kell képezni a hangot. Előnye a prózai beszéddel szemben, hogy ritmusát a mozdulat lassítja. Ez nagymértékben segíti a gyermeket a modell pontos utánzásában, a szép beszédkiejtésben és tanulásban. Ezekből az egyszemélyes játék helyzetekből fejlődik ki a kisgyermek éneklési kedve. Ebben az életkorban éneklése mindig szoros összefüggésben van a mozgásával, a kettő együtt szoros egymásra hatásában fejlődik.

Az óvodai zenei nevelés
Kodály Zoltán zenepedagógiai módszerén alapul, szem előtt tartva a zene személyiség fejlesztő hatását, mely mind érzelmi, mind értelmi téren jelentős.

Érzelmileg azért fontos, mert a gyakori éneklés vidám, barátságos légkört teremt, szorongást old. A szülőjétől nehezen elváló gyermek érdeklődését fölkeltve könnyebben lép a terembe, hogy csatlakozzon az éneklőkhöz. Óvodában gyakori a „holtidő”, a várakozás ideje, öltözködés, sorakozás, mosdóhasználat során, ilyenkor is nagyszerű nyugtató és fegyelmező eszköz lehet a dal, a mondóka.

Az éneklési készség alakulása az óvodában a gyermek utánzási vágyán alapszik. Az óvónő gyakori éneklése kelti fel a vágyat az együtténeklésre. A tiszta éneklést elősegíthetjük, ha a gyermek értelmi és fizikai adottságainak megfelelő, kis hangterjedelmű dalokat tanítunk. Pl. Zsipp, zsupp…, Csiga-biga…, Ha én cica volnék…

A ritmusérzék fejlesztése már az „öl­beli játékoknál” elkezdődik, ahol a dal és a játékos mozgás együtt él. A mondókák egyenletes lüktetésével, a dalok szabályos ismétlődésével valamint a játékos mozdulatokkal fokozzuk a gyermek utánzási kedvét. Pl.: ütögetés: diótörés, kalapálás, karlengetés: kacsaszárny csattogás, sas repülés, tapsolás: cin­tá­nyér-játék.

A közösségi érzés fejlesztésében kimagasló szerepük van a dalos játékoknak. Egy-egy játék során a gyermekeknek számos alkalommal kell egymáshoz alkalmazkodniuk, türelmesen kivárni, míg rájuk kerül a sor. Ekkor szembesülnek azzal is, hogy melyik társuk kedveli őket (ki kit választ a körjátékban párjának), és el kell fogadniuk mindenkit játszótársuknak, aki őket választja.

Az énekes játék során fejlődik figyelemmegosztó képességük, hiszen egyszerre kell énekelni, feladatot végrehajtani, szabályokat betartani, társaikra és az óvónőjükre figyelni. Ezt, valamint a ritmusérzék alakulását segíti a hangszerekkel kísért dalolás is, ehhez jó eszköz a cintányér, a tikfa, a triangulum, vagy akár a közösen készített dob, csörgő.

A zenei hallásfejlesztés az aktív éneklésen alapszik. Játékosan érzékeltetjük a magas-mély hangokat (cica-medve bábbal), vagy a halk-hangos közötti különbséget.

Azenehallgatás az óvodában a zenei ízlésformálás kezdeti időszaka. Ebben az életkorban a gyermek érdeklődését leginkább a szöveges, egyszólamú dallamok kötik le. Igényli, hogy a dal előadóját ne csak hallja, de lássa is. Természetesen csak a megfelelően kiválasztott zene lehet építő jellegű. Napjaink technikájából eredően a gyermekek általában nagyon sok gépzenét hallgatnak. Ezek a „gyermek sanzonok” azonban nem mindig juttatják a gyermeket a megfelelő zenei élményhez. Igyekezzünk otthon és az óvodában is gyermekeink mindennapjaiba becsempészni az anyanyelvi képekben és szimbólumokban oly gazdag népi mondókákat, zenei játékokat és népdalokat.

Kodály gondolatával zárva:

„Mielőtt más népeket akarunk megérteni, magunkat kell megértenünk. Semmi sem alkalmasabb erre, mint a népdal. És az idegen országok népdalainak megismerése a legjobb út az idegen népek megismeréséhez.” (1966.)