Az óvoda és a család mint közösség

"Meghatározó, hogy milyen emberi közösség veszi körül a gyermeket."

(Lénárt Viktor a GROW Csoport elnöke és managing partnere)

Az óvoda a gyerekeink fejlesztő, közösségszervező közege, sok gyereknek pedig, akinek nem adatik meg otthon az elfogadás és a biztatás, az óvoda jelenheti az első tapasztalatot arról, hogy nekik is van helyük, értékük és esélyük az életben. Ezért az óvodában a gyerekeket naponta szolgáló felnőtteknek, a nevelőtestületnek, külső fejlesztő - és, gyógypedagógusoknak, logopédusoknak valamint az alkalmazotti kör minden tagjának, a pedagógiai asszisztenseknek, dajkáknak mindannyian hálásak lehetünk.

Az óvodában dolgozó csapat elhivatott, szakmájukat és a gyerekeket egyaránt szerető emberekből áll. Hatékonyan működő, szakmailag erős, a mindennapokban örömüket lelő felnőtt közösség.

A család az a közösség, amelyben a gyermek először találkozik az együttléttel. A család körében tanulja meg az adott társadalomra jellemző alapvető értékeket, státuszelvárásokat, érzelmeket, amelynek fejlődése további menetét erősen befolyásolják. A gyermek emocionális fejlődésében legfontosabb tényező a SZERETET, amit a környezetétől kap és amit a környezetének nyújt. A harmonikus családi fészek melege és biztonsága már az első gyermeki életévekben megteremtheti a szociális érzelmi és morális bázist.

Az óvoda, mint közösség, és mint a személyes kapcsolatok szerveződésének színtere fontos szerepet játszik a gyermek fejlődésében. Megismeri az azonos korú gyermekekkel folytatott együttlét előnyeit, a közös játék örömét, viselkedésének szociális következményeit, valamint az eltérő csoporthelyzet hatásait. Az óvodába kerüléssel a kisgyerekek társas kapcsolati hálója is bővül. Új felnőttek, új gyerektársak lesznek a szocializációs tér szereplői.

Két „feladat”előtt áll: tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni.

A kisgyerekek a beszoktatás-befogadás után egyre nagyobb örömmel és lelkesedéssel vesznek részt az új közösség életében.

A jó közösség néhány ismérve:

  • Ismerik és számon tartják egymást
  • Kialakult a „MI” –közösségi érzés tudata
  • Tudnak örülni egymás sikerének
  • Elfogadják egymást-kölcsönös bizalommal vannak egymás iránt
  • Magas szintű az együttműködési készségük
  • A feladatokat és problémákat meg tudják beszélni és nem agresszióval akarják megoldani a felmerülő konfliktusokat
  • A tevékenységek érdekében össze tudnak fogni, együtt tudnak működni és dolgozni(összefogás készsége)
  • Erős a csoportkohézió
  • Át tudják érezni egymás problémáit, kudarcait
  • Együtt éreznek és segítik egymást (szolidaritás és segítségnyújtás készsége).

A társadalom élete, a társadalmi gyakorlat jórészt a társas és közösségi kapcsolatok keretén belül zajlik. Ezért nagyon fontos feladat már az óvodában tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására.

Mindez természetesen nem jelenti az egyén fejlesztésének mellőzését.

A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéni akaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül is megvalósítani.

Bizonyos korlátok között kiélhetjük magunkat, azaz nekünk éppen úgy szükséges alkalmazkodnunk másokhoz, ahogyan mások is alkalmazkodnak hozzánk.

A cél az, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek gyermekeink egyéniségéből kihozni, ezzel is gazdagítva a közösséget.

Bármilyen családból érkeznek is a gyermekek az óvodai közösségbe: ha kellőképpen odafigyelünk –megismerjük- őket, ha megkeressük mindenkiben a jót, az értéket, ha feltétel nélkül elfogadjuk olyannak amilyen, akkor valamennyien jól érezhetik magukat a közösségben, örömüket lelhetik a tevékenységekben, sikerélményhez jutnak és fejlődhetnek, gazdagodhatnak –valamennyien- hasznos, sikeres, elismert tagjai lehetnek a közösségnek!

Összeállította: Orosné Dávid Ildikó intézményvezető

Felhasznált irodalom: Molnár Judit-Szabó Veronika-Nikitscher Péter: A tudatos vezető 2020.

Cseh Julianna-Hanó Jánosné-Nagy Zsoltné: Az óvodai közösségi nevelés problémái, a megoldás lehetőségei a mindennapi gyakorlatban esszé 2012.

Kép
Megosztás