TANFELÜGYELET ÉS ÖNÉRTÉKELÉSI RENDSZER
INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉSE
2017.november 30.
1. Pedagógiai folyamatok
1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?
1.1.1.
Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.
A munkatervekben részletesen megfogalmazódnak a célok megvalósulását biztosító feladatok. A munkaközösség aktív részvételével történik az éves munkaterv összeállítása.
1.1.2.
Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.
Az intézmény figyelembe veszi az elért eredményeket, az ismert szükségleteket és lehetőségeket, ezek alapján történik a stratégiai és operatív tervezés.
1.1.3.
A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.
Igen.
1.1.4.
Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.
Igen,A pedagógiai munka feltételeinek megteremtéséhez, az intézményvezető folyamatosan támogatást kér a fenntartótól, ami részben valósul meg.(A harmadik pedagógiai asszisztens álláshely biztosítása)
1.1.5.
Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.
Nem releváns.
1.1.6.
Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.
A munkaközösségek, szakmai munkacsoportok feladatait és hatáskörüket, az SZMSZ részletesen tartalmazza, de önálló munkatervvel és beszámolóval nem rendelkeznek.
1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?
1.2.7.
Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.
Hatályos jogszabályok figyelembevételével.
1.2.8.
Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.
Igen.
1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?
1.3.9.
A stratégiai tervek megvalósítása nevelési évekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv, stb. aktuális céljai, feladatai.)
Lebontják évekre, hónapokra.
1.3.10.
Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok és a munkaközösségek bevonásával történik.
Igen a munkaközösségi tervek kivételével.
1.3.11.
Az intézmény nevelési/tanítási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.
Pedagógiai pr.-ban olvasható, a tevékenységközpontú óvodai nevelés.
1.3.12.
Az intézményi pedagógiai folyamatok (például nevelési évre, gyermekcsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt nevelési, tanulási eredmények elérését, a szülők, gyermekek és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.
Igen. A települési szintű részvétel biztosított.
1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?
1.4.13.
Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.
Igen.
1.4.14.
A nevelési év végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő nevelési év tervezése.
Igen, az eltérést a beszámolóban megtalálható.
1.4.15.
A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.
Általánosságban a területeket lefedi.
1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és a terv tényleges megvalósulásának a viszonya?
1.5.16.
Az óvodapedagógus tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tartalmi és intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt/tanított gyermekek és csoportok fejlesztési céljait.
A pedagógusok tervezési gyakorlata a törvényi előírásoknak és az intézmény PP-jének megfelelő.
1.5.17.
A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.
A pedagógusok önértékelése alapján a megállapítás igazolt.
1.5.18.
A teljes pedagógiai folyamat követhető a tevékenységi tervben, a csoportnaplókban, valamint a gyermeki produktumokban.
Igen, a csoportnaplók, fejlődés nyomon követés dokumentumai.
1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?
1.6.19.
Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.
A munkatervekben olvasható. A visszajelzés a dolgozók felé konkrét és rendszeres.
1.6.20.
Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.
Az ellenőrzési terv megfelelően dokumentált.
1.6.21.
Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.
Megtalálható az értékelés egységes szempontsora, és a szülői elégedettségmérések dokumentumai.
1.6.22.
Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben, és a pedagógusok önértékelése során is.
Felhasználják.
1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?
1.7.23.
Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.
Egységes szempontok alapján.
1.7.24.
Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.
A BECS tagjai vesznek részt.
1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott gyermeki értékelés működése a gyakorlatban?
1.8.25.
Az intézményben folyó nevelési munka alapjaként a gyermekek adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó megfigyelési/mérési rendszer működik.
Igen nyomon követhető a csoportnapolóban és a saját kidolgozású fejlődés nyomon követő rendszerben.
1.8.26.
A gyermekek értékelése az intézmény alapdokumentumaiban elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.
Igen.
1.8.27.
Az intézményben a gyermeki fejlődést folyamatosan követik, a gyermeki fejlődést dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.
Igen csoportnaplóban dokumentáltan
1.8.28.
Az óvodapedagógusok a gyermekek eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak szüleinek/gondviselőjének és az életkornak, fejlettségi szintnek megfelelő formában a gyermeknek.
Fogadóórák keretein belül.
1.9. Mi történik az ellenőrzés, megfigyelés, értékelés eredményeivel? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés, pedagógusértékelés, gyermeki fejlődés megfigyelés, mérés, egyéb mérések.)
1.9.29.
Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.
Igen.
1.9.30.
Évente megtörténik az önértékelés keretében a helyben szokásos formában rögzített megfigyelési, mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően az intézmény a mérési/értékelési eredmények függvényében szükség esetén korrekciót végez.
Intézményi szinten összesítve nem jelenik meg.
1.9.31.
Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátására.
A Pedagógiai Program módosításának szükségessége, következő nevelési tervek.
1.9.32.
A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.
POK-kal partneri kapcsolatban vannak.
1. Pedagógiai folyamatok
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
Munkaközösségi munkatervek és beszámolók külön dokumentumrendszerben való megjelenítése. A csoportnaplókban a megvalósult tervezés, a heti tervek értékelése nem dokumentált.
Kiemelkedő területek:
Egyéni fejlesztések, a differenciálás (SNI, BTM gyerekek) Pedagógusok és dajkák egyéni értékelése A nevelő munka dokumentum rendszere, pontosan vezetett, átgondolt, saját napló, fejlődés nyomonkövető rendszer. A törvényi előírásoknak megfelelően fogadóóra keretében minimum évi két alkalommal tájékoztatják a szülőket a gyermek aktuális fejlettségi szintjéről. A stratégiai dokumentumokban (PP) is megjelenítik a helyi mérés-értékelés rendszerét.
2. Személyiség- és közösségfejlesztés
2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?
2.1.1.
A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (például egyéni fejlesztés).
Csoportnaplókban dokumentáltan.
2.1.2.
Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az óvodát.
Igen közös programok és közös projektek megvalósítása.
2.1.3.
A gyermekek személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak az óvodapedagógusok az intézményben.
Fejlődés nyomon követés rendszer alkalmazása.
2.2. Hogyan fejlesztik az egyes gyermekek személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre)?
2.2.4.
Az óvodapedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a gyermekek személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.
Igen.
2.2.5.
A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.
Preferálják a fejlesztőpedagógusok továbbképzését.
2.2.6.
A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (óvodai és óvodán kívüli tevékenységek).
Igen. Csoportnaplókban és a nyomon követő dokumentumokban.
2.3. Hogyan történik a gyermekek szociális hátrányainak enyhítése?
2.3.7.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek mindegyikénél rendelkeznek az óvodapedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő munkájukban.
Igen. pl. Félzárkóztatást igénylő gyermekek névsora a csoportnaplóban.
2.3.8.
Az intézmény vezetése és érintett óvodapedagógusa információkkal rendelkezik minden gyermek szociális helyzetéről.
Igen gyermekvédelmi tevékenységet folytatnak, és kapcsolatuk van a Gyermekjóléti szolgálattal.
2.3.9.
Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, integrációs nevelési/tanítási- módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, nevelési, képzési, tanítási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal.
Működik, a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Az SNI-s, BTMN-es gyerekeket fő állásban alkalmazott gyógypedagógus végzi.
2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?
2.4.10.
Az önálló, cselekvéshez kötött tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési/tanítási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása és azok bevezetésének megtervezése.
Tevékenység központú pedagógiai program szerint működik az intézmény, melynek alapelve a cselekvésbe ágyazott tanulás megvalósítása. A csoportdokumentáció tükrözi az erre való törekvést. Tématerveknél megjelennek a célok, feladatok, képességfejlesztés, módszerek, eszközök. (csoportnapló) Kiemelt a környezeti nevelés és az egészségvédelem.
2.4.11.
A nevelhetőségi, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű gyermekek megkülönböztetett figyelmet kapnak.
Csoportnaplókban egyéni fejlesztési tervet írnak a gyermekek részére, A BTMN gyermekek csoporton kívül, a szakvéleményben foglaltak alapján külön fejlesztésben részesülnek. SNI gyermekük mindig sok van.
2.4.12.
Az óvodapedagógusok a tanuláshoz, cselekvéshez kötött ismeretszerzéshez (pl. játékhoz) szakszerű útmutatást és megfelelő eszközöket biztosítanak, alkalmazva a nevelés-tanítás-tanulás módszertanát.
A tanulás támogatásához megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz áll rendelkezésre. (Int. bejárás)
2.5. Hogyan történik a gyermekek egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?
2.5.13.
Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.
Fontos feladatként kezelik az egészséges életmódra nevelést, az egészségmegőrzés szokásainak alakítását, a környezettudatos magatartás formálását. A PP-ben nagyon kidolgozott ez a terület.
2.5.14.
Az óvodán kívüli tevékenységek (megfigyelések, stb.) alkalmával a gyermekek a gyakorlatban tevékenységhez kötötten alkalmazzák a téma elemeit.
Igen. Nagy gondot fordítanak a közösségépítő programok megvalósítására.Séták, kirándulások, Legyen mindennap karácsony. Projekt.
2.6. Hogyan segíti az intézmény a gyermekek együttműködését?
2.6.15.
Az óvodapedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott óvodai csoportok, közösségek fejlesztését.
Az óvodán kívül és az óvodában szervezett programokat, kirándulásokat bevált hagyomány szerint valósítják meg.
2.6.16.
A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.
Felhasználják a közösségfejlesztés folyamatában a közös programokat.
2.6.17.
Az intézmény gondoskodik és támogatja az óvodapedagógusok, pedagógiai munkát segítők, valamint a gyermekek közötti folyamatos információcserét és együttműködést.
A Szülők és a nevelőtestület tagjai időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat.
2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?
2.7.18.
Az intézmény közösségi programokat szervez.
Igen,többet is. Jeles napok, adventi vásár, apák napja, anyák napja.
2.7.19.
A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.
A nyitott programokra rendszeresen hívják a szülőket.
2.7.20.
Bevonják a gyermekeket, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti, nevelési és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.
A dolgozók és a gyermekek aktív részesei a tanítási-tanulási kultúra alakításának.
2.7.21.
A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással a gyermekek és a szülők elégedettek.
Hatékonyan biztosítják a szülők számára az információhoz való hozzáférést.
2. Személyiség- és közösségfejlesztés
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
-
Kiemelkedő területek:
A személyiség és közösségfejlesztés - Szülőkkel való kapcsolattartás - Hagyományok ápolása - Szakmai kapcsolattartás a külső szakemberekkel
3. Eredmények
3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?
3.1.1.
Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.
Igen, tervezést láttunk, még kiértékelést is, de a dokumentáció az eredmények elemzése hiányos. PL: SWOT
3.1.2.
Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása.
Folyamatos, jó kapcsolatot ápolnak a partnerekkel.
3.1.3.
Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: helyben szokásos megfigyelésen, vagy más alapon megszervezett mérések eredményei, esetleges sport, más versenyeredmények: országos szint, megyei szint, települési szint elismerések, 6 éves kor után óvodában maradó mutatók, elégedettségmérés eredményei (szülő, óvodapedagógus, pedagógiai munkát segítők), neveltségi mutatók, stb.
Szükséges a külső partnerek elégedettségének feltérképezése.
3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézményben?
3.2.4.
Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.
Nyilvántartják, az eredmények elemzése is megvalósul (beszámoló). Elégedettségmérést a közelmúltban nem végeztek.
3.2.5.
Az intézmény nevelési/tanítási célrendszeréhez kapcsolódóan a kiemelt eredmények dokumentálhatóak, és dokumentáltak pl. a beszámolókban. Az eredmények eléréséhez az alkalmazotti közösség nagy többsége hozzájárul.
A népszerű rendezvények, projektek interjú válaszokból derültek ki.
3.2.6.
Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.
Nem.
3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?
3.3.7.
Az intézmény vezetése gondoskodik a nevelési, tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.
Biztosított a belső nyilvánosság. Több csatornán keresztül is.
3.3.8.
Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása nevelőtestületi feladat.
A beszámolóban láttunk elemzést, a vezető részéről.
3.3.9.
A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.
Végeztek intézményi önértékelést.
3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a gyermekek iskolába lépését, tanulási útját?
3.4.10.
A gyermekek követésének kialakult rendje, eljárása van.
vezetői interjú A Tanítók visszalátogatnak, és megvitatják a tapasztalataikat.
3.4.11.
A gyermekek további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.
Igen, a beszámolóban és a munkatervben megjelenik.
3. Eredmények
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
Az intézményi eredmények szélesebb körű nyilvántartása, elemzése, tanulságok levonása, visszacsatolása.
Kiemelkedő területek:
A gyermekek iskolai fejlődésének nyomon követése. Népszerű rendezvények, projektek .
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?
4.1.1.
Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (munkaközösségek, egy szervezési egységben nevelő pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok).
Három munkacsoport működik az intézményben. Minőséggondozó, PP szakmai munkacsoport, és szervezetfejlesztési munkacsoport.
4.1.2.
Az óvodapedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg.
Vezetői interjú A munkatervek és a beszámolók adják a keretet.
4.1.3.
A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.
Az SZMSZ-ben rögzített.
4.1.4.
Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.
Igen.
4.1.5.
Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.
Igen. A stratégiai dokumentumokat a vezető készíti, a csoportos adminisztrációt mindenki végzi.
4.1.6.
A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.
Az ellenőrzést az intézmény vezetője és a helyettesei végzik.
4.1.7.
A gyermekek nevelése/tanítása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.
Igen, együttműködnek. A nevelőközösség erősségként fogalmazza meg az intézményben kialakult szakmai együttműködést az óvodapedagógusok és a külső szakemberekkel (logopédus, gyógypedagógus) egyaránt.
4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?
4.2.8.
Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.
Megbeszéléseken, értekezleteken, nevelés nélküli munkanapokon.
4.2.9.
Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.
Igen.
4.2.10.
A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.
A munkacsoportok munkája dokumentált. (munkatervben, beszámolóban) A belső továbbképzések témáinak meghatározásában szerepet vállalnak.
4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?
4.3.11.
Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.
Igen.
4.3.12.
Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.
Igen, több csatornán keresztül.
4.3.13.
Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.
Első sorban szóbeli, de az elektronikus úton történő információátadás is működik.
4.3.14.
Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.
Igen, biztosított.
4.3.15.
Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.
Rendszeresek, előre tervezettek, de ha szükséges, egyéb alkalmakat is kihasználnak.
4.3.16.
A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.
Rendszeresek, előre tervezettek, de ha szükséges, egyéb alkalmakat is kihasználnak.
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A hospitálási rendszer kialakítása és dokumentálása.
Kiemelkedő területek:
- A pedagógusok együttműködése egymással és a külső szakemberekkel. - Az információ áramlás két irányú - SZMSZ-ben a felelősség és hatáskörök jól szabályozottak -Értékeléseken, elemzéseken alapuló tudatos tervezés - A kollégák írásbeli értékelése - Az ellenőrzések megfigyelési szempontjainak kidolgozása éves szinten
5. Az intézmény külső kapcsolatai
5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?
5.1.1.
Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.
A külső partnerek azonosítása nyomon követhető a dokumentumokban,a kulcsfontosságú partnerekkel rendszeres kapcsolatban vannak. Az óvodai nevelőmunkában a szülők a legfontosabb partnerek.
5.1.2.
A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.
A külső partnerek köre részben ismert a munkavállalók számára, az interjúkérdések alapján ez derült ki.
5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?
5.2.3.
Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.
Megnevezett partnereket és kapcsolatokat találunk, az együttműködést partnerközpontúság jellemzi. Bővebb tartalmi leírás található a Pedagógiai Programban a családdal, fenntartóval való együttműködésről.
5.2.4.
Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel.
Az intézményvezető éves beszámolóiból a partnerek részletes tájékoztatást kapnak az óvoda eredményeiről. A tervezések PP-hez igazítottak, nyilvánosak, a külső partnerek igényeihez is igazodóak.
5.2.5.
Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.
A partnerek elégedettségi mérései még fejlesztendők, nem rendszeresek.
5.2.6.
Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.
Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése. És folyamatleírás az SZMSZ-ben található.
5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?
5.3.7.
Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.
A tájékoztatási lehetőségeknek eleget tesznek
5.3.8.
Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partnereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).
Mindhárom kommunikációs csatornát használják.
5.3.9.
A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.
Az óvodavezetés és a Belső Ellenőrzési Csoport is vizsgálja, visszacsatolja és fejleszti az információáramlás és véleményezési lehetőségek megfelelő formáit.
5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?
5.4.10.
Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.
Az intézmény leginkább település és megyei szinten kapcsolódik be a közéletbe. Megyei néptánc találkozó.
5.4.11.
Az óvodapedagógusok és a gyermekek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.
A dokumentumokban jól láthatóak a városi rendezvényeken való részvételek,városi séták a gyerekekkel.
5.4.12.
Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel.
Kiemelt munkavégzésért járó díj van. Év pedagógusa, év dajkája.
5. Az intézmény külső kapcsolatai
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
Köznevelési törvénynek megfelelően harmadik pedagógiai asszisztens biztosítása. A partnerek igényfelméréseiről, az elégedettségi mérések kidolgozása és kiértékelése fejlesztendő.
Kiemelkedő területek:
Szoros és jól működő kapcsolatban vannak a családokkal ,a gyerekek érdekében kooperatív viszonyban állnak. A Pedagógiai Program megvalósításához szükséges erőforrásokat folyamatosan jelzik a fenntartó felé.
6. A pedagógiai munka feltételei
6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény nevelési/tanítási struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?
6.1.1.
Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.
Ez jól látható az intézményi Beszámolókban.
6.1.2.
Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény nevelési/tanítási struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.
A tárgyi eszközök tervezése és kivitelezése az előírások, az igények és a bevételek tükrében valósul meg.
6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelésének, tanításának?
6.2.3.
Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.
Nem található ilyen dokumentum.
6.2.4.
Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.
Intézkedési terv nem található, de a Munkatervekben nyomon követhető a tárgyi eszközök folyamatos fejlesztése.
6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?
6.3.5.
Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő munkájában, az eszközök kihasználtsága, alkalmazásuk nyomon követhető.
Nem található erre adat. Az interjú válaszokból kiderült, hogy az IKT ellátottság megfelelő.
6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?
6.4.6.
Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő munka humánerőforrás-szükségletéről.
Az intézmény humánerőforrása fenntartói engedéllyel és határozattal nem a törvényi előírásoknak megfelelően, pedagógiai asszisztenst alkalmaznak óvodapedagógus helyett.
6.4.7.
A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.
A hiányt a Fenntartó felé jelezték.
6.4.8.
A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.
Tudatosan figyelnek a feladatok egyenletes elosztására.
6.4.9.
Az óvodapedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.
Az alkalmazott óvodapedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő munka feltételeinek
6.4.10.
Az intézmény pedagógus-továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.
Az intézmény továbbképzési programja megfelel a stratégiai céljaiknak.
6.4.11.
A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.
Igen.
6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?
6.5.12.
Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.
Az intézmény vezetése tudatosan fejleszti a szervezet tanulási kultúráját
6.5.13.
Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.
A vezető szaktanácsadói minőségében is értéket tud hozzátenni az óvoda szervezeti és tanulási kultúrájukhoz.
6.5.14.
Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.
Igen.
6.5.15.
Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.
Igen.
6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?
6.6.16.
Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.
A munkatervekben és a beszámolókban láthatók az egymásra épülő folyamatok,a hagyományok jelenléte.
6.6.17.
Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.
Közösen,évről-évre ünneplik jeles napjaikat.
6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?
6.7.18.
A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.
Az SZMSZ-ben jól láthatóak a feladat-és hatáskörök.
6.7.19.
A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.
Igen.
6.7.20.
A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.
Igen.
6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?
6.8.21.
Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.
SZMSZ-ben nyomon követhető.
6.8.22.
Ennek rendje kialakított és dokumentált.
6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?
6.9.23.
Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.
Igen.
6.9.24.
Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.
Igen.
6.9.25.
A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.
Igen.
6. A pedagógiai munka feltételei
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
Az óvodapedagógus álláshelyek törvényi előírásnak megfelelő betöltése.(Nem az intézményvezető szándékán múlik.)
Kiemelkedő területek:
Az óvodapedagógus álláshelyek törvényi előírásnak megfelelő betöltése.(Nem az intézményvezető szándékán múlik.)
7. A kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott az óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés.
7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott Óvodai nevelés országos alapprogram céljai a pedagógiai programban?
7.1.1.
Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramban foglaltakkal.
A Pedagógiai Program összehangolt az Alapprogrammal és a rendeletekkel.
7.1.2.
A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési/tanulási feladatait, céljait.
Igen, konkrét és egyedi célokat, feladatokat láthatunk.
7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?
7.2.3.
Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.
Igen.
7.2.4.
Minden nevelési év tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.
Megjelenik a dokumentumokban.
7.2.5.
A tervek nyilvánossága biztosított.
A helyben szokásos módon.
7.2.6.
A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.
Eredménymutatók nem találhatók, felelősök láthatók.
7.2.7.
A humánerőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.
Törekszenek szakmai tudásuk, elvárások és igények szerinti megfelelésére.
7.2.8.
A nevelést, tanítást segítő eszközök és a nevelési-tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.
A nevelő-oktató munkát segítő eszközök beszerzése nehézkes, a tárgyi eszközök beszerzése fenntartói engedélyhez kötött..
7. A kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott az óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés.
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
Megvalósításaikra igényfelméréseket nem találtunk. A tárgyi feltételek teljesítése nem minden esetben biztosított.
Kiemelkedő területek:
A Pedagógiai Program a jogszabályi és a tartalmi elvárásokkal szemben összhangban van. Terveik megvalósulását nyomon követik, nyilvánosak.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
